Az élet alapja: a tiszta víz
Rendszeresen kevesebb vizet iszunk meg a szükséges napi 2,5 - 3 liter tiszta víznél. Pedig igazából tudjuk, hogy meg kellene innunk, de még sem tesszük.
Aztán megmagyarázzuk magunknak, hogy iszunk kávét is, meg üdítőt, meg persze levest is eszünk néha...
szóval szinte már mindent megtettünk, ami emberileg elvárható volt. De ez nem igaz!
Sajnos nem veszünk tudomást arról, hogy elegendő tiszta víz nélkül a vérünk besűrűsödik, a vörös vértestjeink összetapadnak, ez pedig rontja a szervezetünk oxigénellátását. Sejtjeink anyagcseréje lelassul, sőt még az agyunk is lassabban fog dolgozni.
Összességében olyan helyzetet teremtünk, mintha a mosógépünket víz nélkül járatnánk, aminek ugye nem sok értelme lenne. De hogyan várhatjuk el a testünktől, hogy minden funkcióját tökéletesen ellássa, ha a létfontosságú tiszta szállítóanyag helyett csak kólát és kávét itatunk vele?
A napi 2,5 liter tiszta víz elfogyasztása fontosabb, mint a megfelelő táplálkozás. De tiszta víz és tiszta víz között is ezernyi különbség van.
A nélkülözhetetlen tiszta víz
Egy felnőtt ember 65-70 százaléka, egy újszülöttnek 80 százaléka és egy megtermékenyített petesejt 96 százaléka víz.
A víztartalom szervenként is változik. A szem üvegteste például 99 százalék vizet tartalmaz, az agynak 78 százaléka, a szívnek 77 százaléka, míg a májnak 84 százaléka a víz.
A tiszta víz testünk létfontosságú alkotórésze. Oldószer és vivőanyag, hiszen segíti a tápanyagok felszívódását, feloldja és eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges égéstermékeket.
Elengedhetetlen a szervezet zavartalan működéséhez, a biokémiai folyamatokhoz és a hőszabályozáshoz.
Étel nélkül több hétig, de víz nélkül legfeljebb 3-4 napig bírjuk ki. Az egészséges felnőtt ember napi folyadékszükségletének egyharmadát az elfogyasztott szilárd táplálékok, kétharmadát azonban csak folyadékok fedezhetik.
Testünk optimális működéséhez naponta testsúly 30 kg-onként legalább 1 liter tiszta víz szükséges, de a nyári nagy melegben és intenzív sportolásnál ez felmehet a duplájára is.
Kismértékű, mindössze 2 százalékos folyadékveszteség esetén is megbillen a vízháztartás, és jelentősen csökken mind a fizikai, mind a szellemi teljesítmény.
A legtöbb ember viszont a szükséges mennyiségnek csak a töredékét issza meg naponta, pedig szervezetünknek folyamatosan szüksége van a vízutánpótlásra. Azt hisszük, hogy a szomjúságérzet megjelenésekor kell innunk, pedig a szomjúság már a szervezet vészjelzése a komolyabb folyadékvesztés megelőzésére.
Ráadásul bizonyos folyadékok kifejezetten dehidratáló hatásúak, tehát vizet vonnak el a testünktől. Ilyen a kóla, a kávé, az alkohol tartalmú italok, a szénsavas üdítők, a szörpök és a különböző magas cukortartalmú gyümölcslevek is. Ezért ha csak lehet, igyunk tiszta vizet!
A tiszta víz minősége
Természetesen nagyon fontos az elfogyasztott tiszta víz minősége is.
Eredendően tiszta, szennyeződésektől mentes forrásvizet kellene innunk. Ez segítené a szervezetünk optimális működését.
De a nem elég jó minőségű vizek sajnos csak további terhelést jelentenek a szervezetünknek.
A felszíni és felszínalatti vízkészlet minősége az elmúlt évtizedekben, a modern ember ipari tevékenységeinek köszönhetően folyamatosan romlott. De nem lehet ezért kizárólag a gyárainkat hibáztatni.
A háztartások szennyvíz használata is jelentős mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez. Gondoljon a sok mosogatószerre, mosóporra és öblítőre, a fertőtlenítő és vízkőoldó szerekre, illetve a samponokra és tusfürdőkre, melyeket nap, mint nap leengedünk a lefolyóba.
Magyarországon is, mint Európa többi országában, a szennyvizet a folyókba engedik, majd a folyó alsóbb szakaszán egy másik város ebből a vízből állít elő ivóvizet. Budapesten például a szennyvíz 55 százaléka a mai napig tisztítatlanul folyik a Dunába!
A kórházak és gyógyszergyárak is a folyókba engedik a szennyvizüket. A természetes vízfolyásokban eddig körülbelül 20-féle gyulladáscsökkentőt találtak, és ezekből nyolcat már a csapvízben is kimutattak.
" Budapesten évente mintegy 20 tonna novamidazofen - az Algopyrin és más gyógyszerek hatóanyaga - kerül a természetes vízfolyásokba. Emellett női nemi hormonok és fájdalomcsillapítók maradványai úsznak le a folyón.
Azonban a jelenleg működő szennyvíztelepi technológiák egyike sem alkalmas a kis koncentrációjú gyógyszermaradványok kiszűrésére.
Népszabadság 2005. december 1."
A nem elég tiszta víz rémisztő statisztikái
A svédországi Uppsala Egyetem nyilvánosságra hozott egy vizsgálati eredményt, mely szerint a hímnemű ebihalként kezdő békák nőstényekké válhatnak a környezetükbe kerülő hormonhatású szennyeződések hatására.
Az európai haltenyésztők körében ez már a hetvenes-nyolcvanas években gondokat okozott, mivel tömegesen váltak a hím halak kétneművé. Évek óta pedzegetik, hogy a fiatalok körében egyre gyakoribb megtermékenyítési problémák valódi okai az ivóvízbe visszakerülő fogamzásgátló és hormonkészítmény maradványok.
Erre az egyébként is siralmas állapotra tesznek még rá egy lapáttal a gyárak. Az EU országaiban ma már több mint 100.000 különféle vegyi anyagot használnak, de ebből csak 20.000-et vizsgáltak meg az esetleges egészségkárosító hatásaikra vonatkozóan. És még ebből is csak 50 anyagot ellenőriztek le, hogy jelen van-e már az ivóvizeinkben.
Német kutatók az elmúlt 10 évben vizsgálták a gyógyszer- és kozmetikumszennyezés meglétét. 40 német folyóból vett mintában 31-féle gyógyszer- és kozmetikumvegyületet mutattak ki. Leggyakrabban fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, koleszterinszint-csökkentő, görcsoldó és antibébi gyógyszervegyületeket találtak, amelyből 8 már az ihatónak mondott csapvízben is megtalálható volt.
Az USA környezetvédelmi hatóságának (EPA) nyilvántartása szerint a világon eddig több mint 60-féle vegyületet fedeztek fel vízforrásokban.
Különféle daganatellenes vegyületeket, bétablokkolókat (vérnyomáscsökkentő), asztmás roham esetén alkalmazott hörgőtágítókat, zsíranyagcsere-szabályozókat, antibiotikumokat, fertőtlenítőket, röntgenvizsgálatnál alkalmazott kontrasztanyagokat, koffeint, fényvédő anyagokat és illatanyagokat is találtak már az ivóvízben.
És ha azt hinnénk, hogy hazánkban nem ennyire vészes a helyzet, akkor óriásit tévedünk. Az IMF adatai szerint Magyarországon 2004-ben (mindössze egy év alatt) 7 tonna antidepreszáns hatóanyag került forgalomba, de számos más gyógyszerhatóanyagból is tonnás nagyságrendnyi mennyiséget adtak el. És ez a több tonnányi gyógyszer évről évre visszakerül a folyóinkba a csatornahálózatunkon keresztül.
Az eredmény, hogy a víz univerzális oldószerként szinte minden szennyeződést felold, ami az útjába kerül.
Így kerülhet többek között ólom is a vízbe, ami főleg a kisgyerekek egészségére káros. A vese- és az agyműködés zavara mellett mentális problémákat is okozhat.
De az sem lehet teljesen nyugodt, aki úgy gondolja, hogy már biztosan nem ólomvezetéken kapja a vizet. Hozzájuk nagy valószínűség szerint azbesztcement csövön keresztül érkezik a csapvíz.
Az azbesztről pedig már évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy daganatos megbetegedéseket okoz. Az azbesztet, mint építőipari alapanyagot mára már betiltották, és ahol lehet, lecserélték. A csővezetékek cseréje azonban nagyon sokba kerülne, így az még sajnos várat magára.
Víz, víz, tiszta víz...
Természetesen a vízszolgáltatók tudják, hogy kezelni kell az ivóvizet, mielőtt továbbítják a háztartások felé.
Ezért klórral próbálják meg semlegesíteni a különböző szennyeződéseket. A víz klórozása a világ minden országában alkalmazott gyakorlat, bár egyre több helyen harcolnak ellene.
De ahol még használják, többek közt Magyarországon is, megállapítják a víz klóradagolásának minimális értékét, viszont megfeledkeznek szót ejteni a maximumról. Így adódik, hogy vannak olyan nagyvárosok, ahol hatalmas klórmennyiség "pezseg" az ivóvízben.
Ráadásul a nyári nagy melegben, a még gyorsabban szaporodó kórokozók ellen több klór bevetésével küzdenek. Ezért a csapvíz az egészségügyi szabványoknál akár 30%-kal magasabb klórtartalmúvá is válhat.
Az egyik komoly ellenérv a klórozás ellen, hogy nem csak a vizet fertőtleníti, hanem az emberi szervezetet is.
Kiírtja a természetes bélflórát és a probiotikumokat. Ezzel szemben a vízbe kerülő patogén kórokozók tanulékonyak, és bizonyos fokig ellenállóvá vállnak a klórral szemben is.
A klór másik "mellékhatása", hogy vegyi reakcióba lép a vitaminokkal, így egy pillanat alatt eltünteti ezeket a szervezetünkből. Vagyis a csapvíz fogyasztásával akaratlanul is vitaminhiányt okozhatunk magunknak.
Sajnos tévedés azt hinnünk, hogy ennyi egészségkárosító fertőtlenítés után legalább tiszta vizet kaphatunk. A szabványok szerint egy liter csapvíz tartalmazhat rovarölő és növényvédő szereket is, de számomra a legmegdöbbentőbb, hogy ha találunk benne 50 db féregpetét literenként, azzal még a "megengedett" határértéken belül vagyunk.
A víz főzésekor keletkező klórgőz tartalmaz egy erősen rákkeltő anyagot, a trihalometán nevű gázt.
Ilyenkor a klór reakcióba lép a vízben fellelhető más szerves anyagokkal, a brómmal, a fluorral és a jóddal. Ezért a klórtartalmú csapvíz felforralásával háromszor-négyszer több rákkeltő anyagot szabadítunk fel, mintha forralás nélkül fogyasztjuk el.
A forralásnál csak a vírusok és a baktériumok pusztulnak el. A vegyi anyagok és a nehézfémek a vízben maradnak, ráadásul még nagyobb koncentrációban!
Sajnos én is szomorúan vettem tudomásul, hogy egy kellemes és nyugtató forró fürdő esetén a vízben levő klór nem csak a bőr felületét károsítja, de a kipárolgó mérges gázon keresztül közvetlenül a tüdőt is. A hosszabb zuhanyzással is vigyáznunk kell, mert már 15 perc alatt jelentős mennyiségű klór hatol be a bőr pórusain. De az igazi pusztítást mégis csak az elfogyasztott klóros csapvíz okozza.
Egyre gyakrabban idézik Robert D. Morris orvost a klórozott csapvízzel kapcsolatban:
Azok, akik 40 évig klóros vizet ittak, vagy abból készítették ételeiket, italaikat, 70%-ban nagyobb eséllyel betegszenek meg rákban, mint azok, akik klórmentes tiszta vizet használtak
Ezt a megdöbbentő kijelentést nem tudták megcáfolni. Morris doktor ugyanis vezető kutató az egészség és az ivóvíz összefüggéseit vizsgáló kutatási programban.
Az amerikai Dr. Robert D. Morris orvos, mikrobiológus és rákkutató legismertebb munkája a Kék halál - betegség, katasztrófa és a víz, amit megiszunk című könyve. De publikált a New York Times és London Times újságokban is.
Sajnos egyre több a bizonyíték arra, hogy az ihatónak nyilvánított csapvíz már nem egészen azt a minőséget nyújtja, amit megérdemelnénk. Csöveink régiek, nem éppen sterilek és a tisztítás, fertőtlenítés sem megfelelő.
Az eddig leírtakból sajnos az következik, hogy amennyiben szeretnénk tenni valamit az egészségünk érdekében, akkor el kell felejtenünk a csapvizet! Nem ihatjuk meg, és nem is főzhetünk belőle semmit!
Sok-sok évvel ezelőtt megdöbbentett, hogy a fejlett nyugatiaknál nem iható a csapvíz. Nem nagyon értettem, hogy miért nem tudnak ők is, egy a miénkhez hasonló, fejlett ivóvíz ellátó hálózatot kiépíteni. Csak később értettem meg, hogy nem is akarnak. Ők ugyanis már akkor tudták, hogy a víz tisztítását nem központi túlklórozással, hanem a fogyasztás helyszínén egyedi tisztítással kell elvégezni. A csőhálózat általi visszaszennyeződést is csak ezzel a módszerrel lehet ártalmatlanítani.
Nyugaton a csapvizet csak mosakodásra és autómosásra használják. Náluk nem olyan tabu téma a vezetékes víz tisztasága, mint nálunk.
Igazság szerint nekünk is teljesen felesleges és reménytelen arra várnunk, hogy a szennyvíztelepek tisztító berendezéseit és a csőhálózatot modernizálják végre.
Ha tiszta vizet akarunk inni, akkor a víztisztításról nekünk magunknak kell gondoskodnunk!
A legolcsóbb, néhány tízezer forintos megoldást az aktív szénszűrős víztisztítók jelentik. Ezek azonban alig-alig szűrnek ki valamit, de a szabad szemmel is látható szennyeződésektől és a klór származékoktól mentesítik a csapvizet.
A piacon kapható másik véglet az olyan mértékű szűrés, amivel szinte desztillált víz minőségű vizet állíthatunk elő. De ez már sajnos a ló másik oldala, hiszen ezt a tisztaságú vizet csak a méregtelenítő kúrák ideje alatt szabadna fogyasztanunk.
Az arany középutat a 0,1 mikronos mikroszűrés és a 0,01 mikronos ultraszűrés jelenti. De ha már ennyi energiát fektetünk abba, hogy tiszta vizünk legyen, akkor innen már csak egyetlen apró lépés vezet el bennünket a tisztított vizek egy új generációjához, az ionizált lúgos vízhez.
A ma kapható víztisztítók közül kitűnnek azok, amelyek nem csak megtisztítják a vizet, de egy különleges eljárás során szétválasztják savas és lúgos vízre. Míg a savas víz kiválóan alkalmas mosdásra, haj- vagy fogmosásra, addig a lúgos vizet főzésre és ivásra használjuk.
Ha még nem hallott a savtalanításról, vagyis a lúgosítás fontosságáról, akkor tudnia kell, hogy a szervezet sav-bázis egyensúlyának felborulása felel a betegségek kialakulásáért.
Ezért az első lépés az egészség megőrzéséhez, esetleg visszaszerzéséhez, a sav-bázis egyensúly helyreállítása. Ebben a folyamatban lesz segítségére a tiszta ionizált lúgos víz fogyasztása.
Az Aquarion vízionizáló egy olyan víztisztító készülék amely ionizált, oxigén dús, nehézfémektől és mindenfajta mérgező anyagoktól mentes, ultraszűrt, lúgos vizet állít elő.
információ: info-tech@freemail.hu
.
.